Futottam már pár maratont, de még sosem csináltam végig egy teljes maratoni felkészülést. Általában egy hosszabb versenyt követően készültem 4-5 hetet erre a távra, most viszont már Pisa után eldöntöttem, hogy tavasszal megcélzom a 3 órán belüli időt, és januártól erre fogok edzeni. Nem sokkal később az is eldőlt, hogy Bécs lesz a helyszín: gyors pálya, nagy mezőny, ráadásul közel van, vonattal sem hosszú az út.
A felkészülés jól ment, a résztávok és a hosszabb tempófutások is biztatóan sikerültek, például 1 és 30 km-en is ebben az időszakban futottam az eddigi legjobb időmet. Reálisnak éreztem a kettessel kezdődő maratoni eredményt, de azt is tudtam, hogy nagyon nehéz feladat lesz. Jó formában voltam, és úgy fogtam fel, hogy bármi is történik a versenyen, az edzések eredménye, a befektetett munka nem veszik el.
Április közepétől gyakran nézegettem, milyen időjárást jósolnak 23-ára, és egyre inkább úgy tűnt, hogy meleg lesz, de legalább felhős, borult időt mutatott az előrejelzés. Ehhez képest a verseny reggelén nem sok felhőt láttam az égen, erősen sütött a nap, már a rajt előtt sem fáztam. Ez volt az első igazán meleg hétvége idén, az összes kemény edzésem közben jelentősen hűvösebb volt az idő, persze ez egy tavaszi maraton esetében mindig benne van a pakliban.
A rengeteg résztvevő miatt tartottam tőle, hogy sokat kell majd kerülgetnem, és a táv elején nem fogom tudni a saját tempómat futni, de ez szerencsére nem okozott gondot. Rajt után ugyan kellett egy kicsit helyezkednem, viszont elég széles volt a pálya, pár kilométer alatt pedig szellősebbé vált a mezőny. Innentől kezdve már jól jött, hogy sokan vannak körülöttem, mindig volt kire tapadnom, nem egyedül haladtam, és nem éreztem, azt, hogy gyorsan futunk. Budapesten nagyjából a 3:30-40 körüli maratoni tempóban szokott olyan népes mezőny lenni, mint amilyen itt a háromórás boly volt.
Az útvonal nagyon tetszett, végig a városban maradtunk, nem volt kietlen, unalmas rész, bármerre mentünk, sok szurkoló állt a pálya szélén. 10 km után Schönbrunn felé le kellett küzdeni egy kis emelkedőt, de cserébe 17 km körül elkezdődött egy nagyon kellemes lejtő, ami szinte egészen a félmaraton céljáig kitartott. Az órám sajnos kezdettől fogva pontatlanul mért, és folyamatosan nőtt az eltérés a tényleges kilométerjelző táblákhoz képest, így nem tudtam teljesen megbízni a tempóban, amit mutatott. Ehelyett igyekeztem érzésre belőni a 4:15-ös iramot, és 7 km-enként ellenőriztem az eltelt időt (ideális esetben ekkora szakaszt kicsivel 30 percen belül kellett megtennem). Féltávnál még jól álltam a tervhez képest, aztán egyre nehezebben ment az egyenletes tempó tartása. Minden frissítőponton ittam pár korty vizet, a pontok között pedig a nálam lévő isot, és sűrűn locsoltam magam, de 35 km körül így is megcsapott a meleg, és éreztem, hogy egy kicsit bele kell sétálnom. Ha ez történik, onnantól általában többé-kevésbé kínlódós szokott lenni a verseny vége, most viszont pár lépés után lenyugodott a pulzusom, összeszedtem magam, és újra felvettem a tempót. Úgy döntöttem, nem ragaszkodok görcsösen a három órához, fontosabb, hogy ne álljak fejre, és legalább a korábbi rekordomat megdöntsem. Azért persze nem mondtam le a SUB3-ról sem teljesen, de egyre csökkent az esélye. Pár lépésnyi séta később is előfordult, de mindig egyből újra futni kezdtem, 40 km után pedig igyekeztem még gyorsulni is. Úgy voltam vele, amíg nem telik le a 3 óra, addig mindent beleadok, aztán a 500 métert jelző táblánál már láttam, hogy ki fogok csúszni, de akkor már csak egy kicsit kellett kitartanom.
3:00:42 lett a vége, vagyis a három órán belüli cél nem jött össze, viszont közel 3 percet sikerült javítanom a korábbi legjobb maratonomon, így aztán nem vagyok csalódott, de azért teljesen elégedett sem. Sokat készültem, mindent beleadtam, úgy érzem, ebben most ennyi volt. A legfontosabb, hogy egyáltalán nem ment el a kedvem a maratontól, inkább motiváltabb lettem. Most pihenek egy kicsit, egy ideig nem kimondottan a futás köré szervezem a szabadidőmet, többet foglalkozok az egyéb hobbijaimmal, hogy aztán még keményebben folytassam az edzéseket és egy őszi versenyen újra megcélozzam a kettessel kezdődő eredményt.
