2017. október 24., kedd

Rajt!

Oké, a döntés megszületett, elkezdem a blogot. Sokáig gondolkodtam rajta, nekiálljak-e, mert nem vagyok az a kitárulkozós típus, és, ha a futásaimról, versenyélményeimről akarok írni, akkor a bejegyzések elkerülhetetlenül személyesek lesznek, hiszen ez mégis más, mint amikor mondjuk egy filmről osztom meg a véleményemet. Ebben a témában nem tudok (és nem is akarok) objektív maradni, az átgondolt fogalmazás sem feltétlenül lesz cél, inkább csak írom, ami éppen jön. Elsőként például azt, hogy miért döntöttem a blogolás mellett. Alapvetően a következő két kérdésen múlt a dolog:

- Van miről írnom?

- Hogyne lenne. A futás az életem meghatározó része, az egyik kedvenc beszédtémám. Minden verseny (sőt, sok esetben minden edzés) egy külön sztori, amiről szívesen számolok be. Aztán szóba jöhet még például az étrend, a futós felszerelések vagy éppen a profi sportolók eredményei. Szóval ihlethiánytól nem félek.

- Na jó, de van, aki ezt el is fogja olvasni? (Mármint rajtam kívül, mert én valószínűleg szívesen nosztalgiázok majd pár év múlva, de ahhoz felesleges az online napló.)

- Nos, nem tudom. Szoktak még blogot olvasni az emberek? Ma már inkább facebook vagy instagram posztokat követnek és osztanak meg, ami teljesen érthető, hiszen az modernebb, kényelmesebb és gyorsabb is, viszont ez a formátum valahogy közelebb áll hozzám. Nekem nem igazán lesznek trendi kajafotóim vagy menő szelfijeim (amikkel amúgy abszolút semmi bajom, csak nem az én stílusom), inkább csak a gondolataimat írom le, ahhoz pedig tökéletes felület egy ilyen oldal.

De, ha valaki követ is pár blogot, miért pont az én bejegyzéseim érdekelnék őt? Egyértelmű, hogy én is szívesebben olvasom Lubics Szilvia, Vincze Zsófia vagy Simonyi Balázs beszámolóit, így mástól sem várom el, hogy egy tök átlagos futó sztorijai hozzák lázba. Viszont, ha valaki nagyon unatkozik, és nem talál semmi érdekeset a közösségi oldalakon, akkor talán éppen itt bukkan majd olyan posztra, ami leköti pár percre. Ki tudja, még az is lehet, hogy valakit az motivál majd, hogy rövid időn belül mennyire beleszerettem ebbe a sportba. Amúgy meg Kilométerfüggő vagyok, és igen, akarok róla beszélni! Az majd eldől (pontosabban: Ti döntitek el), hogy mindez egyoldalú beszéd vagy beszélgetés lesz.

(Később majd valószínűleg szépítgetek az oldal kinézetén, de egyelőre jó lesz ez az alap design is, és inkább a tartalmat helyezem előtérbe.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése